Amiért nem szavaznánk a Jobbikra sem

2010, március 08 - 16:47

A szavazgatással és az országgyűlési választásokkal kapcsolatos álláspontunk már közismert az úgynevezett nemzeti oldalon is. Erre vonatkozóan most semmi újat nem kívánunk elmondani. A Jobbik internetes propagandistái és politikai munkásai rendszeresen elárasztják anyagaikkal elektronikus postafiókunkat – teljesen fölöslegesen –, de ez sincs ránk semmilyen befolyással.

A Jobbik január 16-án nyilvánosságra került programja viszont tartalmaz egy alkotmányosságra vonatkozó kitételt, amire most reagálunk. Nem támadásként, csupán építő jellegű jobboldali kritikaként a programalkotók és szellemi vezetőik számára. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a Jobbik tagjai, szimpatizánsai közül sokan tekintenek rokonszenvvel a hungarizmus irányába és nem elutasítóak mozgalmunkkal szemben. Írásainkat, elemzéseinket érdeklődéssel fogadják. 

A Jobbik deklarálja a programjában, hogy 1944. március 19. előtti alapokon áll, a Szent Korona Tanon, a jogfolytonosság híveként, a történeti alkotmány visszaállításáért. Tulajdonképpen ez a mondat már elég ahhoz, hogy az egész 88 - ejnye, de szép NS szám :-) - oldalas anyagot végig se olvassuk a továbbiakban.

Mit is jelent ez pontosan? Azt jelenti, hogy nem ismerik el legálisnak az 1944. október 15-én megtörtént hungarista hatalomátvételt és az ezt követően megalakult Szálasi-kormányt. Elismerik viszont az általunk több írásban is bemutatott – és leleplezett - Horthy-rendszert, amely „boldog békeidők” egyet jelentenek a zsidó-hatalommal való kiegyezéssel. Mellékesen itt megjegyezzük, hogy jelenleg ott tartunk – ez újdonság! -, hogy a zsidó már kiegyezne a királysággal is, csak hogy át tudják menteni a zsidó/szabadkőműves hatalmat. (lásd: Gerő András írása a Népszabadságban) Még a sokat támadott nemzeti jelképeinket is fokozatosan megpróbálják 'magukénak tudni', illetve dolgoznak már ezen a szálon is...

Egy korábbi írásunkban már tételesen levezettük, hogy a Szálasi-kormány megalakulása és Szálasi Ferenc nemzetvezetővé történő kinevezése az akkor hatályos magyar törvénykezésnek teljes mértékben megfelelően történt.

Mivel ismétlés a tudás atyja, ezért még egyszer:

Október 15-én, 13.10-kor, majd 14.00 órakor a rádióban elhangzik Horthy proklamációja és hadparancsa a fegyverszünetről. 14.00-órás hírek után a hungarista pártszolgálatosok birtokba veszik a rádió épületét. 17.20 órakor beolvassák Vörös János vezérkari főnök hadparancsát a fegyveres küzdelem folytatásáról. 21.40 -kor elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételéről és a fegyveres harc folytatásáról.

Október 16. Horthy lemond és Szálasi Ferencet megbízza a kormányalakítással. Szálasi Ferenc vezetésével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya.

Október 27. Összeül az Országtanács és hitelesnek ismeri el Horthy lemondó nyilatkozatát, és az 1937:XIX törvénycikk alapján átveszi a főhatalmat.

November 3-ra nemzetvezető választásra összehívja az Országgyűlést.

November 2.-án összeül a Képviselőház és elfogadja az Országtanács javaslatát Szálasi Ferenc nemzetvezetővé történő kinevezéséről. Szálasi Ferenc leteszi az államfői esküt a Szent Koronára.

November 3. A Felsőház is elfogadja az Országtanács határozatát és Szálasi Ferenc nemzetvezetői kinevezését.

Szemák Jenő, a Királyi Kuria elnöke emlékiratában Szálasi Ferenc nemzetvezetői kinevezését az akkor hatályos magyar törvénykezésnek teljes mértékben megfelelőnek nevezte.

Hozzátesszük azt is, hogy még az 1945. október 7-én megtartott önkormányzati (törvényhatósági) és az 1945. november 4-én tartott országos nemzetgyűlési választások idején is ez a Kormány és Szálasi Ferenc nemzetvezető a magyar jog szerint teljesen legitim vezetőnek számított! Mivel ebben az időben ez a kormány - a legális magyar kormány - az Andrássy út 60. pincéjében raboskodott teljesen jogszerűtlenül fogva tartva minden bírósági ítélet (mentelmi jog?) nélkül és megfosztva a lehetőségtől is, hogy részt vegyen ezen – az amúgy jogszerűtlenül megtartott – választáson (a kormányt adó Nyilaskeresztes Pártot kizárták ebből) ezért a választás maga érvénytelen és érvénytelen minden azóta megtartott választás is, mert törvénysértés jogot nem alapít...

Mindezeket figyelembe véve teljesen egyértelműnek kellene lennie mindenki számára, hogy az utolsó legitim kormány (1945-ig, de egészen pontosan 1946. március 12-ig, Szálasi Ferenc kivégzéséig) a Szálasi-kormány volt, amelynek tagjait az úgynevezett – és szintén illegitim – (zsidó) népbíróság kivégeztette. Mivel a törvénysértés jogot nem alapít, ezért az azóta hozott jogszabályokat sem tekinthetjük törvényesnek.

Fölmerül a kérdés ezek után, van-e valami 1945 óta, ami egyáltalán legitimnek, vagy jogfolytonosnak tekinthető? Be kell látnunk, hogy alig találunk ilyet. Az az, egy valami mégis csak van: a Hungarista Mozgalom! Az utolsó legális kormány tagjainak és a hungarista vezetők kivégzése után a kormányt adó Hungarista Mozgalom pártja a Nyilaskeresztes Párt megszűnt, de az emigrációban tovább működött a Mozgalom és a kilencvenes években hazatért. Számunkra nem lehet kérdés, hogy a következő legális kormányt kinek kell megalakítania... Az addig hátralévő időben pedig minden szavazgatást értelmetlennek tartunk...

Nyitrai Frigyes – Jövőnk.info

Becsület Napja - valahol a hegyekben...

2010, február 13 - 11:47

Becsület Napja megemlékezés valahol a budai hegyekben... Mozgalmunk üldözöttségét és élni akarását bizonyítja, hogy a hatalmas ellenszél dacára a városon kívül, számos nemzeti szervezet részvételével és az Egységes Magyarország Mozgalom szervezésében megemlékeztünk a kitörés Hőseiről.

Részletesebb beszámolóval később jelentkezünk. (Lásd: ITT) Addig is néhány kép a megemlékezésről, a koszorúzásról és a túra közben a Szertűz gyújtásról. A túra hajnal tájban éri el a mányi hősi emlékművet.





Becsület Napja emlékest

2010, február 12 - 11:07


Bensőséges hangulatban zajlott le a Becsület Napja előadás és emlékest a Szálasi Ferenc Kultúrális Központban február 11-én. Az Egységes Magyarország Mozgalom előadói közül elsőként Szász Péter elevenítette föl az események – a hivatalos történetírás által elhallgatott – valódi ideológiai és erkölcsi hátterét, szembe állítva az ellen oldal által képviselt materialista állásponttal.

Ezt követően Szalay Róbert a Konzervatív Antibolsevista Szövetség (KABSZ) elnökségi tagja röviden a bolsevizmus bűneiről és máig tartó következményeiről szólt a közönséghez. Az est fő szónoka ifj. Győrkös István MNA kerületvezető a Becsület Napja emléknap megszületésének körülményeinek ismertetésével kezdve az idős veteránok személyes beszámolói alapján meghatóan elevenítette föl az ostrom egyes epizódjait, fölhívva a figyelmet az emlékek megőrzésének és továbbadásának fontosságára - a Kitörők példát mutatnak a jelenkor magyarjainak kitartásból, becsületből, hűségből, de a jövőre nézve is egy el nem évülő viszonyítási pontot jelöltek ki számunkra és utódaink számára egyaránt.

Az emlékest a Várban folytatódott, ahol esti séta keretében a Kapisztrán szobornál helyezték el mécseseiket az emlékezők. Gyertyák és mécsesek gyúltak a Bécsi kapu környékén több helyen is, jól mutatva, hogy vannak még sokan, akik nem felejtik el Hőseinket és egyénileg róják le kegyeletüket, hiába a hatalmas ellenszél a rendszer részéről, amely inkább feledésre ítélné az akkor történteket, amit máig is 'felszabadulásként' emleget a zsidó érdekű politika és történelem tanítás.


Ezt követően egy kisebb csoport még ellátogatott a János kórház északi részéhez, ahol szintén súlyos harcok folytak a Kitörés után – itt vesztette életét a legendás parancsnok, Vannay László is – mécsest gyújtva és néma főhajtással tisztelegve.

A média-zsidó és a buszvezetők

2010, január 30 - 11:27

Az ATV nevű cionista szellemiségű és izraeli zsidók tulajdonában lévő televízió csatorna 'Egyenes beszéd' című január 22-én bemutatott műsorában Bánó András beszélgetett Gaskó István szakszervezeti vezetővel. A téma többek között a BKV-sztrájk volt.

Bánó elmulasztotta az - egyébként tőle elvárható - előzetes felkészülést a beszélgetés tárgyára vonatkozóan és nagyfokú tájékozatlanságról adott tanúbizonyságot, mire Gaskó a kérdezőt kijavítva kijelentette, hogy a BKV-sztrájkban sikerült elérniük azt, amit akartak. Példaként az internet-hozzájárulást említette, amelyet a kedvezőbb adózás miatt egy másik juttatás helyett sikerült kiharcolniuk.

Erre Bánó feltette a kérdést (nem szó szerint idézve):
– Minek kell az internet-hozzájárulás?
– Azért, hogy a buszvezetők otthoni internet-hozzáférésük költségét támogassák – válaszolta Gaskó.
– Miért? A buszvezetők is szoktak internetezni? – folytatta a műsorvezető a kérdezést csodálkozva, kaján vigyorral.
– Igen, szoktak, mert ők is ugyanolyan emberek, mint ön – zárta rövidre a szakszervezeti vezető.

Nos, ennek a párbeszédnek a szem- és fültanúi levonhatták a következtetést arra vonatkozóan, hogyan viszonyulnak az önmagukat kiválasztottnak gondoló pökhendi zsidók a teljesen átlagos magyar munkásemberekhez, magas lóról mennyire lenézik, megvetik és 'mucsainak' tartják azokat, akiknek a nyakán élősködnek. Elképzelni sem tudja - bizonyára a többi hasonszőrű kontra-szelektálttal együtt -, hogy egy buszvezető, vagy akár a vízvezeték szerelő, a bolti eladó, esetleg a sarki zöldséges internet felhasználó is lehet, vagy egyáltalán be tud kapcsolni egy számítógépet...

Ebben a néhány másodpercben minden benne volt, amit gyakran hosszabb írásainkban, elemzéseinkben megkísérlünk megfogalmazni és megosztani az olvasókkal. Látni és hallani ezt a jelenetet beszédesebb és kifejezőbb volt mindennél. Akár fajtársához hasonlóan hozzá is tehette volna, hogy szerinte ezeknek a magyaroknak a kultúr-igénye nem haladja meg a bőgatyát és a fütyülős barackot, még hogy internet...

Összességében nagyon tanulságos volt. A jó hír az, hogy a hozzá hasonló díszpéldányok csak addig pöffeszkedhetnek és alázhatják meg a gazdanépet a kamerák előtt, ameddig ez a rendszer tart. Javasoljuk, hogy a bőröndök legyenek bepakolva és útra készen, mert mi már vágjuk a centit...